Minden 2024 májusában kezdődött. Egy reggel apró, kemény dudor jelent meg Lia testén, ami eleinte nem tűnt aggasztónak. Orvoshoz vitték, aki kezdetben csípésre gyanakodott. Ám mivel a dudor nem múlt el, sőt, idővel egyre nagyobb lett, az orvos más véleményre jutott: hemangioma, egy jóindulatú daganat lehetett a diagnózis.

A dudor azonban nem reagált a gyógyszeres kezelésre, és tovább növekedett, így egyértelművé vált, hogy valami komolyabb problémáról van szó. 2024. június 6-án Lia édesanyjával befeküdt a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházba, ahol megkezdték a gyógyszeres kezelést. Propanololt kapott, ám a daganat tovább nőtt. Mivel a kezelés nem hozott gyors javulást, szeptemberben Budapestre, a Heim Pál Gyermekkórházba utaztak, ahol részletesebb kivizsgálás kezdődött.

Az MRI vizsgálat után, szeptember végén az orvosok közölték, hogy nem hemangiomáról van szó, de a pontos diagnózist még nem tudták megállapítani. Október 2-án szövetmintát vettek, majd október 7-én megérkezett a szörnyű hír: Lia egy ritka daganatos betegségben, alveolaris rhabdomyosarcomában szenved. A család teljesen összeomlott, mégis próbáltak egyben maradni, bár a diagnózis kettészakította az életüket.

A kórházak közötti ingázás óriási terhet jelentett. Lia bátyjára az édesanyjuk vigyázott, aki emiatt nem tudott dolgozni. Október 8-án Debrecenbe utaztak a helyi klinikára, hogy folytassák a kezeléseket. Október 14-én CT-vizsgálat készült, amely szerencsére nem mutatott áttéteket. Október 21-én megkezdődött a kemoterápiás kezelés. Az első hét különösen megterhelő volt Liának: hányingerrel, étvágytalansággal, kimerültséggel küzdött, de fokozatosan felépült, és két hét után már javulás mutatkozott.

Édesapja ugyan dolgozik, de sok időt kénytelen kihagyni a munkahelyéről. A kétszobás kertesházukat átalakították, hogy külön, tiszta környezetet tudjanak kialakítani Lia számára a biztonságos gyógyuláshoz.
december 2-án zajlott le a hetedik kezelése, amit nehezen viselt, nagyon étvágytalan volt és sokat aludt. December 6-án hazaengedték őket, de az otthonlét nem tartott sokáig, mert Lia belázasodott, így másnap vissza kellett menniük a kórházba. December 9-én állapotfelmérés és altatásos MRI vizsgálat történt. Az eredmény szerencsére nagyon pozitív lett: Lia daganata jelentősen visszahúzódott.
január 13.-án sor került a hickman kanül beültetésére. Jelenleg külföldön folytatják a kezelést, félidőnél tartanak, Lia protonterápiában részesül. A kezelést a NEAK finanszírozza, azonban a szállás és az utazás költségeit a családnak kell állnia. Ezek előteremtése vált most különösen fontossá – ebben kérnek segítséget.
Lia jelenleg folyamatosan náthás, orrfolyása van, mintha megfázott volna. Orrspray-t kell használni, orrát rendszeresen porszívózni, mivel a nyálkahártya károsodása miatt nem fogja érezni az illatokat, és az orra mérete sem fog nőni a pubertásig.

A kezelési protokoll részeként MR-vizsgálat készült, amely változatlan állapotot mutatott – ez ebben a szakaszban megfelelő eredménynek számít.
Várhatóan még egy hónapig külföldön tartózkodnak, majd hazatérve egy utolsó kemoterápiás kezelés vár még rájuk.
Segítsünk együtt, hogy Lia esélyt kapjon az életre, a gyógyulásra, a játékra, a nevetésre – egy boldog gyerekkorra! Mert együtt csodákra vagyunk képesek.